JBC21 (Jean-Baptiste Cariou)

Eric interjúja October 2002

Eric: Jean-Baptiste, miért vagy Tombraider rajongó?

Jean-Baptiste: Igazából nem vagyok video játék rajongó és nem mondhatom hogy nagyon tapasztalt vagyok. Szóval miért Tomb Raider a kivétel? Nem vagyok biztos benne de azt hiszem több tényező kombinációja. Először is, magának a játéknak észrevehető minősége, mikor más játékokhoz hasonlítod. Mikor TR1t bemutatták, forradalmi volt a grafikája, a forgatókönyve, és még az akció kaland játék koncepciója is. Vonzott ez a modernitás és könnyedség. Aztán olyan nem-orthodox hősnő mint Lara (mind a karakter és a formák :)) csak vonzó lehet. Végül, személy szerint szeretem a kalandot, felfedezést és az ismeretlent. Nagyon kiváncsi is vagyok az ősi (és jelenkori) Mediterrán civilizációkra, kultúrákra és nyelvekre. De mivel nagyon elfoglalt vagyok a munkámmal, lehetőségeim mint 'kalandor' korlátozottak, szóval Larával van kompenzációm. Mennyiszer hallottam magam mondani 'Wahow, szeretném azt csinálni, úgy ahogy Lara'. Tomb Raider'el, lehetséges elutazni lenyűgöző helyekre, elmenekülni exotikus templomokba, harcolni legendás szörnyekkel, kutatni értékes de elfeledett ereklyék után, megoldani rejtvényeket amik megoldatlanok maradtak évszázadokig... Összefoglalva, TR lehetővé teszi számodra hogy megváltoztasd a világot és részt vegyél Lara kalandjaiban egy realisztikus színhelyen és módján az interakciónak.

Eric: Mikor pályát építesz mi frusztrál legjobban, és mit élvezel legjobban?

Jean-Baptiste: Pályát építeni igazi öröm számomra. Próbálok maximális gondot fordítani az architektúrára és a textúrázásra; azt szeretem legjobban. Mivel maximalista vagyok, hónapok telhetnek el mire megtalálom az elvárt kompozíciót. Ezzel ellentétben nem vagyok zseni rejtvények alkotásával kapcsolatban. Ha lehet, próbálok nem másolni más pályákat! Amit utálok mikor az Editor lefagy mert valószinüleg túlment a memória limiten. Ebben az esetben le kell csökkentenem néhány szobát (Aaaaaaaargh, az szörnyű) és újra gondolnom Lara útját, még ha a játékmenet kevésbé érdekes is lesz emiatt. Utálom az Editor korlátait! Ami szintén frusztrál, a tény hogy konvertálnod kell a pályát minden alkalommal mikor látni akarod az eredményt (nem tetszik a Preview Funkció).

Eric: Mit gondolsz saját pályáidról - The Canyon/First Cataract és Entrance to Salomon's Tomb - egy évvel megépülésük után?

Jean-Baptiste: Őszintén, szerintem The Canyon jó pálya volt ami a szobák térképét és textúrázást illeti. De nem volt túl kifinomult ami tennivalókat a játékban illeti. Ezért gondolok arra a projectre hogy felújítom ezt a pályát, hozzáadok még ellenfeleket és kihívásokat. Tervezek hozzáadni folyó vizet is a First Cataracthez (Hát nem furcsa dolog egy vizesés víz nélkül?). Igazából elégedett vagyok és egész büszke erre a pályára mikor figyelembe vesszük hogy csak néhány hónappal azután realizálódott hogy az Editor kijött és előzetes tesztek nélkül. Boldog vagyok hogy hamar kaptam pozitív visszajelzéseket. Salomon's Tombról, elismerem kevésbé jó, és lehetett volna javítani rajta több munkával.

Eric: Más építők pályái közül amikkel játszottál, melyik (izlésed szerint) az év pályája 2001 és az év pályája 2002?

Jean-Baptiste: Ez nehéz kérdés; sok kiváló pálya van. Nos, mondjuk hogy 2001re élveztem a Quest of the Lost Diamond'ot Bibi Phoque'től és Dhama minden pályáját. 2002ben nagyon jó pillanatom volt Pascal Ducey sagájával The Rescue, Inchdix sorozatával The Hidden Garden és a felséges The Last Crusade'el. Persze sok más pálya van, de lenyűgözött ezek designja és tökéletes architektúrája, okos játékmenete és a színhelyek eredetisége, a rejtvények és szituációk.

Eric: 50 reviewt írtál Michael sitejára, és aztán leálltál. Szóval azokat a reviewkat azért csináltad hogy elérd az silver award'ot vagy van jobb kifogásod (amiért leálltál)?

Jean-Baptiste: OK, úgy látszik mintha az award után futottam volna! Tulajdonképpen, mióta utolsó reviewmat csináltam sok pályával játszottam amit értékelhetnék, talán százzal. Szóval ha akarnám, meglehetne a nagyobb award! :) Igazából, csak időhiány, és kicsit lusta vagyok. Azt hiszem fogok reviewkat csinálni újra egy nap... igen, igen, megigérem.

Eric: A munkád nagyon érdekesnek látszik. Elmondanád részletesebben hogy néznek ki a napjaid? Gyakran merülsz a tengerek mélyére? Mi a leggyönyörűbb dolog amit láttál ott?

Jean-Baptiste: Nem mondom hogy a munkám a szenvedélyem, de sok pozitív és vonzó aspektusa van. Igen, merülök majdnem minden napomon, és nagyon szeretem. Munkámnak legalább két lényege van. Először, megfigyelni a módot ahogy a kis coral lárvák kolonizálják a zátonyt. Aztán, tartalmazza figyelemmel kisérni az állat közösség evolúcióját az időben (a coralt különösen de nem a halakat) és a növény közösségét (algák és tengeri fű) hogy lássuk ha van degradáció a zátonyon szennyezés, turizmus, vagy klimatikus változások (globális melegedés) miatt. Szóval munkám eszenciálisan vízalatti. Csinálok filmeket a kisérleteimről digitális kamerával és aztán analyzálom az adatokat computerrel. Hogy válaszoljak az utolsó kérdésre, sok csodálatos dolog van a víz alatt mint a nagyon szines tengeri csigák és néhány trópusi hal. Aztán ha jobban elkezdesz a részletekbe nézni kissebb skálán, felfedezheted hogy a coral csodálatosan gyönyörű, hogy a tengeri rózsa fenntart narancs vagy kék csíkos átlátszó rákokat... A tengerben mindig találhatsz egy még gyönyörűbb dolgot a másiknál. És aztán, csak hogy néhány embert kis álmodozásra késztessek, delfinek gyakran jönnek meglátogatni minket mikor dolgozunk... vagy akár bálna cápa is!

Eric: Befolyásolja valahogy mindennapi életed a múlt vagy jelen kultúra vagy van személyes élet filozófiád?

Jean-Baptiste: Megintcsak nehéz téma, nem könnyű értékelni és válaszolni. Azt mondanám van személyes filozófiám, amit erősen befolyásol a múltam, különösen a családi múltam. Hogy rövid legyek, mondjuk hogy próbálok úgy érvényesülni hogy közben elkerüljem hogy bántsak másokat. Ami sok odafigyelést és toleranciát von magával. Azon kívül szeretek egyedül lenni álmodozni, gondolkodni és tűnődni ennek a világnak az eseményeiről. Bárhogy is, úgy tartom hogy az oktatás a prioritás és a hatalom, hogy az emberek tudatossá váljanak arról hogy a világ apró és törékeny és hogy ma kell erőfeszítéseket tenni hogy néhány katasztrófa megelőzhető lehessen.

Eric: Tartózkodásod Israelben gazdagító volt személyes vagy professzionális perspektívából? Lettek ott barátaid?

Jean-Baptiste: Az ott tartózkodásom gazdagításáról, nincsenek szavak hogy leírjam. A professzionális aspektusból, a trópusi tengeri világ feltárult előttem. Sokat tanultam, még a merülés művészetéről is! Személyes szempontból, azt mondanám Israel egy váratlan felfedezés volt. Mielőtt idejöttem, bibliai képek voltak a fejemben a Júdea sivatagról és Jerusalemről. Voltak a televizió és média által prezentált előre elkönyvelt képzeteim is. Nos, meglepett mennyire befolyásolhat valakit a média és gyorsan előitélettel lesz dolgokról amikről igazából semmit vagy keveset tud. Három év Israelben még nem elég teljesen megérteni a létező mély paradoxonokat a Szent Földön harcoló két nép között.

Eric: Ha kalandor/archeológus lennél és lenne válsztásod, mit preferálnál, találni ősi tárgyakat egy Pacific szigeten, jelentős értékű kincset találni Római Katakombák mélyén, vagy egyszerüen csodálni a neplementét Alexandria romjai mellett?

Jean-Baptiste: Ha kalandor lennék, a három kalandot egyformán szeretném, habár nem kell kalandornak lenned hogy csodáld a naplementét! Micsoda lehetőség felderíteni egy Pacific szigetet, gyűjteni az Isten Tiki szétszóródott szent relikviáit (oh, oh, hát nem feltárok valamit következő pályámról?) és micsoda izgalom belépni Róma szivébe szóra bírni a köveket a császár Adrian'ról... aztán elmenekülni Alexandriába némi pihenésre... az újabb utazás előtt Kínába, Indiába, New Zealandbe...

Eric: Mondj el mindent új pályáidról: mi, hol, mikor, hogyan, miért?

Jean-Baptiste: Sok dolgot mondhatnák de azt preferálom hogy a játékos maga döntse el... és hamarosan lehetséges lesz. OK, csak néhány appetizer: egy Pacific sziget, egy folyó és vizesések, part, titkos templomok és az Isten Tiki relikviái, szétszóródva mindenfelé. Larának meg kell találnia Tiki Szivét hogy teljesítse ezt a négy pályás kalandot (egy ötödik titkos pályával, The Wreck of the Ocean Pride, játékosoknak aki megtalálták az összes secretet a fő pályákon). És már van sok új ötletem jövőbeli kalandokhoz. Most hogy már tudom az Editor korlátait jobban tudok dolgozni.

Eric: Fogsz játszani Angel of Darkness'el? Mit vársz ezzel a játékkal?

Jean-Baptiste: Igen, persze. Fogok játszani Angel of Darkness'el. Eleinte, mikor Eidos és Core Lara Croft új kalandjairól beszélt egy hatodik epizódban, nem lettem nagyon lelkes attól amit leírtak a jövőbeli játékról. Továbbá nagyot csalódtam TR5 Chroniclesben. Most hogy láttam ízelítőket a játékból és olvastam previewkat a cselekményről és az új technikai featureökről, és valami igazán nagyszerűre számítok, minden szempontból: gyönyörű grafika, új mozgások Larának, egy komplexebb karakter (még ha nem is örültem ennek az ötletnek korábban), új döntések és lehetőségek. Azonban remélem hogy az atmoszféra nem fordul tiszta mysztikus dologba és remélem a kaland még mindig az elsődleges aspektusa a játéknak.

Fordította: Akci