GeckoKid (Jackie Wu)

Dhama (Terry Barrett) interjúja October 2002

Terry: Első kérdésnek, muszáj megkérdeznem. Jackie Chan az egyik kedvenc harcművész szinészem közvetlenül utána Jet Li, de az ilyen tipusú filmek érdekeltek valaha? És tanultál valaha harcművészetet bármilyen formában?

Jackie: Mindkettőjüket kedvelem, de annyira nem vagyok oda. Soha nem tanultam harcművészetet, de igazán nagyon magasra tudok rugni (nálam egy fejjel magasabb személyt fejbe tudok rugni), nem tudom miért.

Terry: Közeli családod van vagy olyanok mint az enyém; szétszórva az országban?

Jackie: Anyu és apu Hong Kongban él. Csakúgy mint a nagyszüleim, nagynénik nagybácsik, kivéve apám egy nővére most Australiaban van unokatesómnál az egyetemén.

Terry: Nem tarthatsz otthon állatot de ha lehetne állatod, egy Gecko lenne?

Jackie: Helyette, egy nagy gyík jobb lenne. Vagy egy közepes méretü kígyó. A hüllőket nagyon aranyosnak találom! Tetszik hogy olyan függetlenek és boldogok magukban. Ha egyedül laknék lenne egy vagy két gyíkom.

Terry: Macskák az egyik kedvenc háziállatod; mi vonz a macskákban?

Jackie: A kutyáktól eltérően, nekik nem igazán gazda rabszolga kapcsolatuk van (ne ölj meg :p). Inkább mint egy barát. Nem könyörög folyton kajáért vagy sétáért. Mindig el van magával és örül a magánéletének. Oh és egy macska nem büdös (szerintem jó szaguk van) és NAGYON ARANYOSAK!

Terry: Grafikai design érdeklődésed; ez olyasmi amit magadtól tanultál vagy iskolában/egyetemen etc. tanultad?

Jackie: Önképző vagyok. És eszmecserék más designerekkel remek tapasztalatok. Mikor 12 voltam, találkoztam két remek designerrel és sokat tanultunk együtt.

Terry: Minden érdeklődéseddel azt gondolnám boldogan alszol időnként de nem szeretsz aludni; ez miért van?

Jackie: Mer idővesztegetésnek gondolom. Igazából utálnék aludni ha lenne lehetőségem szerelmesnek lenni, még ha vele alszok is. Majd utána alszok 10 évig.

Terry: Szerelem mulandó legalábbis így mondják, és nincs olyan személy ezen a bolygón aki nem szeretett és vesztette el, de mi a legfontosabb dolog ami egy kapcsolatnak lehet, szerinted?

Jackie: Nem vagyok benne biztos... de nagyon remélem olyasmi mint 'örök barátság' létezik. És közelebb hozni az embereket semmint szétválasztani. Nem viselek maszkot elbolondítani. Én én vagyok. (De anyum visel maszkot: Biztosítási ügynök).

Terry: Ezt észben tartva, mit találsz fontosabbnak az életben; kreatív projectek vagy szociális tevékenységek (együtt lenni barátokkal etc.)?

Jackie: Régebben nem nagyon érdekeltek a barátaim... igazábol 9/11 után legjobb barátom anyja elhunyt, elkezdtem felismerni milyen sebezhető lehet az élet. Aztán elkezdtem igazán törődni velük és próbáltam több időt szánni rájuk. Ez talán rossz hozzáállás hiszen a tanulástól vette el az időt, de korábban gondosan választottam meg a barátaimat. Tudom mi éri meg és mi nem, azonban a családok többsége nem, mint az enyém akik csak azt akarják hogy gyerekeik jól tanuljanak A'kat kapjanak. Sok csalódást okozok a családomnak mikor a jegyeimről van szó - láthatóan ez az egyetlen ami érdekli őket. Igen, igazán keményen dolgoznak hogy nekem jó legyen, de nem hiszem hogy értik ez nem az amit én igazán akarok. Vagy ők akarják, de a világ nem. C'est la vie.

Terry: Néha csak egy dühös személy nem kedveli a dühöt, mert ez az ami dühössé teszi őket, de te elvesztetted valaha a hidegvéred?

Jackie: A való életben nem. Sírok, de nem leszek dühös könnyen. Lehetek frusztrált mikor valaki NAGYON idegesít, aztán mégis elvagyok vele és beszélek a barátaimmal róla hogy jobban érezzem magam. ICQ jó médium, de nem a legjobb. Inkább a személyes találkozást preferálom, a legegyszerübb a legjobb (yeah nehéz mikor távolság van).

Terry: Mi a helyzet a dohányzással, én magam utálom a cigarettát, de hogy kezeled a szituációt mikor dohányzókkal vagy egy szobában? Csak kimész vagy elviseled?

Jackie: Korábban furcsa dolgokat csináltam hogy észrevegyék zavar, mint befogtam az orrom, köhögtem és tüsszögtem etc. Aztán elmentem. De itt együtt vagyok dohányzókkal minden nap. Csak próbálok hozzászokni. Néha mikor megközelítem őket veszek egy nagy levegőt és elmegyek mellettük (mint az egyetem előtt). Nem barátkozom dohányzókkal. Szóval nem kell aggódnom hogy jövök ki velük (sokáig).

Terry: Naplót tartasz; ez olyan ami fontos vagy csak egy szokás amit fiatal korban kezdtél?

Jackie: Ez NEM szokás amit fiatal korban kezdtem, hanem mostanában. Korábban anyu felügyelt rám és ez sok stresszt okozott. Nem mertem naplót írni. De itt írok és nem bánom ha a barátaim elolvassák. A naplóm főleg az érzéseimről szól; nem sokat említem mi történik itt Nottinghamben. Az érzések arról hogyan bánok a barátaimmal, a jó és rossz idők. Mindig mikor átnézem (bár jelenleg csak néhány bekezdés) igazán megérint.

Terry: Úgy találod hogy a naplódon át jobban kifejezed magad mint más fizikai módokon?

Jackie: Nem ütök meg embereket hacsak nem viccből vagy szórakozásból. Tulajdonképpen szeretek hallgatni a barátaimra. Jobban meg akarom ismerni őket. Oroszlán vagyok, és szeretek a központban lenni. Szeretek együtt lenni a barátaimmal. Szeretek sok szociális tevékenységet. De nem igazán vagyok oda hogy új emberekkel találkozzam. Elég kényelmetlen nekem az első találkozás. Sokat hallgatok zenét. Pop zenét.

Terry: Egy kérdés a természetfelettiről, hiszed hogy minden állatnak van lelke, de mi történik ezekkel a lelkekkel halál után?

Jackie: 3 napja egy méh bejött a szobámba éjjel (kinyitom az ablakokat hogy kimenjen a füstszag). Állandóan nekiment az égőnek, és a vállamra került (mer az égő alatt vagyok). Szerencsére nem csípett meg (megcsípett egy méh mikor Connecticut USban voltam, 1996ban). Aztán úgy döntöttem lekapcsolom a lámpát hogy ne menjen neki (fájdalmasnak hangzott és a szárny verdeséstől a hideg kirázott, tudod, a 'wweeeeee' hang). Egyedül alszok itt minden éjjel, talán azért jött hogy velem töltse az éjjelt. Beszéltem hozzá (nem igaziból a számmal, csak az elmémmel) és könnyeztem... Yeah hiányoznak a barátaim. Ok, vissza a kérdésre. Másnap a méh nem hagyta el a szobámat (az ablak szélesen nyitva volt) és halott volt. Nemtom, talán a lelke még itt van a szobában. Nem hiszek erősen a szellemekben, de nem is nem hiszek bennük. Nem hiszem hogy a szellemek ijesztőek valahogy találkozni akarok velük. Er, mit mondjak.... 4 éve volt egy nagyon közeli barátom vér rákkal elhunyt. Akkor volt hogy elkezdtem akarni találkozni szellemekkel ha vannak. A szellemek valaha szeretett halott lelkek, amiket nem feledtek el azt hiszem.

Terry: Hát egy könnyebb téma, kedveled Gillian Andersont; mit kedvelsz rajta? (Véletlenül én szeretem a szája formáját és ruha tipusokat amiket visel az Xfilesban)

Jackie: Tetszik ahogy kinéz - tulajdonképpen Larára emlékeztet. Remek szinész. És gyönyörű. Yeah és nagy X-files fan vagyok.

Terry: OK, most a Level Editor. A kérdés a pálya építésedről; engem frusztrálhat ha egy szoba vagy rejtvény nem akar működni a Level Editor limitjei miatt, de úgy érzed fogsz valaha kiadni még egyet?

Jackie: Talán kiadok még egyet, de most nincs nálam a PRJ.... és a Wad nem igazán jó. Oh igen rossz vagyok trigger logikában. Soha nem azt kapom amit akarom hogy csináljon. Kapcsolók és Ajtók máris igazán kemények velem. Pickup triggerekről nem is beszélve...

Terry: Nagyjából hasonlóan érzek ahogy sokan mások is hogy Angel of Darkness megjelenésével, hogy a szerki pályák határozottan a hátsó ülésre kerülnek; de te hogy érzed?

Jackie: Persze hogy a szerki pályák tovább élnek, amíg csak lesznek újak. Tudod, a modok játékokhoz mint Quake, C&C és akár nagyon régi játékokhoz is igazán életbentartják a lelkét. És én hiszem folyamatosan emberek tanulnak pálya készítésből és végül sok tapasztalt lesz és kiváló pályák, mindegyik saját stílussal. És az soha nem lesz unalmas. És hiszem mikor valaki kilép, valaki bejön és függővé válik.

Terry: Gondoltál rá valaha hogy egy másik játék pálya szerkesztőjét használd, esetleg olyat aminek több opciója van?

Jackie: Használtam már Quake térkép szerkesztőt és nehéznek találtam a textúrázást. Bár végül csináltam egy térképet, ami egy pyramis. Kipróbáltam Half-Lifehoz is, mégis nem értek sokat belőle. Személyes véleményemnek, talán ez a kiváló manual miatt van, TR Level Editort igazán könnyű használni és hozzászokni. Oh, a RA2 térkép szerkesztő is jó; hát teljesen más mint TRétől kivéve hogy nekik nagyon komplikált (aminek soha nem fogom megérteni a logikáját) triggerelésük van.

Terry: Namost mindannyian tudjuk hogy Beneath the Forbidden City nagy siker volt, nekem ez minden szerki pályák etalonja; de te személy szerint hogy hasonlítod össze a ma pályáival?

Jackie: Köszi. Ma készítők szerencséjük van, sok eszköz van számukra hogy személyes képzeletükből jobban csináljanak pályát. Mint custom objektumok és animációk. Még nem próbáltam ki az animáció szerkesztőt; mert nekem nehéznek hangzik. Igazán le vagyok maradva mikor objektumokról és rejtvényekről van szó. Rossz vagyok rejtvény megoldásban igazából korábbi TR örökségekben. De igazán szeretek elámulni pályákon (South Pacific és London igazán jó hivatalos pályák remek hangulatos jelenetekkel) építkezésen etc. És már elég magabiztos vagyok a megvilágítással; igazán sokat fejlődött BtFC után. :)

Terry: A szerki pályák kérdéséről, ki a kedvenc építőd pillanatnyilag és miért?

Jackie: Nem játszok sok szerki pályával.... De Piega Last Crusadeje kell legyen. Bár nem fejeztem be a pályáit máris bámulatos művészi munkának találtam. Kreatív objektum és textúra használata igazán realisztikussá teszi a környezetet és szeretem a megvilágítását is, bár helyenként valahogy túl egyszerű. Sorry azok a furcsa stílusok nem nekem valók, mint Psiko pályái... nem úgy értem hogy rosszak a pályái!

Terry: Lefoglaltad már Angel of Darkness példányodat?

Jackie: Nem. Tulajdonképpen nem is tervezem. Elég szűken vagyok cashel itt.

Terry: Ok, websiteodról 'Geckokid Interactive'; meddig tartott létrehozni vagy ez még folyamatban levő project?

Jackie: Tulajdonképpen a név GeckoKid Interactive már 5 éves. Nem igazán interaktív ugye? Gyerekes név. Akarok csinálni 5ös verziót, de csak nincs elég ötletem etc. És igazán elfoglalt/lusta vagyok.

Terry: Szóval most UKben tanulsz, ez most biztos izgalmas időszak neked még ha hiányoznak is a barátaid; Mit tanulsz pillanatnyilag?

Jackie: Tulajdonképpen most jöttem vissza a goose fairről. Lett itt néhány barátom. Bár nem igazán izgalmas. Gyorsan hozzászoktam mindenhez. (De az va mindig; mindig nagyon képes vagyok új környezetekről, nos, fizikailag.) AS szinten tanulok idén, Biológia, Matematika, Computer Tudományok és Film Ismeretek tárgyakból.

Fordította: Akci